Funkcionális táplálékoknak nevezzük az olyan élelmiszereket,
amelyek a szervezet működésében hasznosnak bizonyulnak. Ezen
élelmiszereknek jelentős szerepük van a szív- és érrendszeri, a
daganatos, az emésztőszervi és a csontbetegségek megelőzésében. A
növényi eredetű táplálékok közül említésre kerül a zab, a szója, a
lenmag, a paradicsom, a fokhagyma, a brokkoli, a citrusgyümölcsök, az
áfonya, a tea, a bor és a szőlő. Az állati eredetű táplálékok közül a
hal és a tejtermékek (különösen a fermentáltak) egészségvédő hatásának
mechanizmusáról esik szó.
„Váljék a táplálékod orvossággá és váljék az orvosságod táplálékká.” Hippokratész ezen, majdnem 2500 éves szavai ma is érvényesek.
Szennyeződésekkel teli környezetünkben egyre inkább ki kell használjuk a táplálékainkban található gyógyító anyagokat, hogy szervezetünk képes legyen semlegesíteni a környezet károsító hatásait.
Funkcionális élelmiszerek – ezt a kifejezést a japánok használták elõször az 1980-as évek közepén olyan élelmiszerekre, melyek nemcsak táplálékot jelentettek, hanem a szervezet működésében is hasznosnak bizonyultak.
Az amerikai definíció (IOM-FNB, 1994) alapján funkcionális élelmiszer bármely olyan táplálék vagy táplálék-összetevő, amely a hagyományos tápanyagokon kívül egészségre hasznos anyagot, illetve anyagokat is tartalmaz.
Az egészségtudatos táplálkozás elterjedésével az Egyesült Államokban a funkcionális táplálékok előállítása az élelmiszergyártásban vezető helyre került. Ezen élelmiszereknek jelentős szerepük van a szív- és érrendszeri, a daganatos, az emésztőszervi és a csontbetegségek megelőzésében és rehabilitációjában.
Szennyeződésekkel teli környezetünkben egyre inkább ki kell használjuk a táplálékainkban található gyógyító anyagokat, hogy szervezetünk képes legyen semlegesíteni a környezet károsító hatásait.
Funkcionális élelmiszerek – ezt a kifejezést a japánok használták elõször az 1980-as évek közepén olyan élelmiszerekre, melyek nemcsak táplálékot jelentettek, hanem a szervezet működésében is hasznosnak bizonyultak.
Az amerikai definíció (IOM-FNB, 1994) alapján funkcionális élelmiszer bármely olyan táplálék vagy táplálék-összetevő, amely a hagyományos tápanyagokon kívül egészségre hasznos anyagot, illetve anyagokat is tartalmaz.
Az egészségtudatos táplálkozás elterjedésével az Egyesült Államokban a funkcionális táplálékok előállítása az élelmiszergyártásban vezető helyre került. Ezen élelmiszereknek jelentős szerepük van a szív- és érrendszeri, a daganatos, az emésztőszervi és a csontbetegségek megelőzésében és rehabilitációjában.
NÖVÉNYI EREDETŰ FUNKCIONÁLIS ÉLELMISZEREK
1991-ben Steinmetz és Potter több mint egy tucat biológiailag aktív növényi hatóanyagot tudtak kimutatni.
1992-ben 200 epidemiológiai vizsgálat analíziséből azt a következtetést vonták le, hogy magas zöldség- és gyümölcstartalmú diéta esetén a daganatos betegségek kialakulásának kockázata a felére csökken (Block és mtsai.), valamint a szív- és érrendszeri betegségek kockázata is alacsonyabbá válik.
zab
Legjelentõsebb hatóanyaga a béta-glükán oldható rost, melynek fő hatása a szérum koleszterinszint csökkentése.
A kutatók között nincs teljes egyetértés abban, hogy a koronáriás szívbetegség kockázatának csökkenése mögött egyértelmûen az LDL lipoproteinszintet csökkentõ hatás áll-e. Napi 60 g zabpehelyliszt vagy 40 g zabkorpa fogyasztása 5%-os szérumkoleszterinszint-csökkenést okoz.
szója
A szója az 1990-es években került reflektorfénybe. Ma már tudjuk, hogy preventív és terápiás jelentősége van a kardiovaszkuláris, a daganatos megbetegedésekben, az oszteoporózisban és a menopausa tüneteinek enyhítésében.
Hatóanyagai: isoflavonok (legfontosabb a genisztein), szterolok, szaponinok, fenolsavak, növényi savak.
• A szója koleszterinszint-csökkentő hatása az egyik legjobban dokumentált élettani hatás. A hatás összetevői: csökkenti az összkoleszterinszintet az LDL koleszterin- és a trigliceridszint szignifikáns csökkentésével, miközben a HDL koleszterin szintjét emeli, bár ez a szintváltozás mérsékeltebb (nem szignifikáns). A koleszterinszint-csökkentő hatás mechanizmusa még nem teljesen bizonyított. Legvalószínűbb, hogy az izoflavonok a koleszterinszintézist gátolják, a szterolok és a szaponinok pedig csökkentik a táplálékból a koleszterin felszívódását vagy növelik a koleszterinkiválasztást a szervezetből.
• A szójababból számos antikarcinogén anyagot izoláltak – oroteáz inhibitorokat, fitoszterolokat, szaponinokat, fenolsavakat, növényi savakat és izoflavonokat (Messina és Barnes).
Az izoflavonok szerkezetükben hasonlóak az ösztrogénekhez, így az ösztrogénreceptorokat lekötik és antiösztrogén hatást fejtenek ki, mely az ösztrogénfüggő daganatok rizikójának csökkenését eredményezheti. A nem hormonfüggő daganatok kialakulását is gátolja, mivel a protein tirozin kináz a genisztein specifikus inhibitora, emellett gátolja a DNA topoizomeráz működését is, ezzel csökkenti a tumorsejtek növekedési ütemét. Jelenleg is folynak az epidemiológiai vizsgálatok a daganatellenes hatás egyértelmű bizonyítására.
• A csontrendszerre gyakorolt hatás. A vizsgálat során posztmenopauzális nők napi 40 g izolált szójaproteint fogyasztottak. Hat hónap múlva szignifikáns javulást tapasztaltak mind a csont ásványianyag-tartalmában, mind a sűrűségében.
• A menopauzális tünetek enyhítésében a szója szerepe még nem bizonyított, eddig nagyon kevés vizsgálatot végeztek, a placebohatás kizárására még további kutatások szükségesek. Az eddigi vizsgálatok a hőhullámok és az éjszakai izzadás csökkenését mutatták ki (Albertazzi és mtsai.).
lenmag
A lenmagolaj mintegy 53%, az omega-3 zsírsavak közé tartozó alfa linolénsavat tartalmaz, amely csökkenti az összkoleszterin- és az LDL koleszterinszintet. (Allman és mtsai.).
Rostokhoz kapcsolt összetevői a lignánprecursorok (Thomson és mtsai.), melyek gyenge ösztrogén és erősebb antiösztrogén hatásúak, így az ösztrogénfüggõ daganatok esetében antikarcinogének lehetnek. Eddig elegendő számban csupán állatokon végzett kísérletek állnak rendelkezésre, ahol lenmagolaj-fogyasztás hatására csökkent a vastagbél-, az emlő- és a tüdődaganatok előfordulási gyakorisága. Az embereken végzett vizsgálatok az emlődaganat kialakulási kockázatának csökkentését támasztják alá.
paradicsom
A paradicsom a likopin (primer karotin) tartalma miatt került az érdeklődés középpontjába. E hatóanyagnak jelentős daganatellenes hatása van (Weisburger). A likopin az egyik leghatékonyabb karotinoid a prosztatadaganatok megelőzésében. 47000 férfin – akik hetente legalább 10-szer fogyasztottak paradicsomból készült termékeket – végzett vizsgálat során kevesebb mint a felére csökkent a prosztatadaganat előfordulási gyakorisága (Giovanucci és mtsai.). A szérum likopinszinttel fordítottan arányos az emlő-, az emésztőrendszeri, a méhnyak-, a hólyag-, a bőrrák (Clinton) és valószínűleg a tüdő (Li és mtsai.) daganatok incidenciája is. A likopin antikarcinogén hatása antioxidáns hatásával hozható kapcsolatba. Az élő szervezetekben a likopin igen hatásosan csökkenti a szinglet oxigénszintet (Di Mascio és mtsai.).
Szintén a likopin antioxidáns hatásával magyarázható az ellentétes kapcsolat a zsírsejtek karotinoidszintje és a miokardiális infarktus között. A sejthártyában található zsírok mennyiségét csökkenti, és így csökken a lipidperoxidáció intenzitása (Kohlmeier és mtsai.).
fokhagyma
A fokhagyma orvosi alkalmazásának lehetőségei az irodalomban a leggyakrabban kerülnek említésre, így nem csoda, ha a fokhagyma a második legjobban eladható növény az Egyesült Államokban. Számos, egészségre jótékony hatása van: rákmegelőző, antibiotikus, antihipertenzív és koleszterinszint-csökkentő hatás (Srivastava és mtsai.).
Egy ép fej fokhagyma csak nagyon kevés orvosilag aktív hatóanyagot tartalmaz. Az ép fokhagymában egy szagtalan vegyület, az alliin található, amely az allináz enzim hatására alakul át allicinné, amikor a fokhagymát összenyomjuk, feldaraboljuk. Ezután az allicin számos kéntartalmú összetevőre bomlik, mely közül néhány tehető felelőssé a kemopreventív hatásért. Az összes eddig felismert biológiai hatása erős antioxidáns tulajdonságának köszönhető.
• Számos tanulmány bizonyítja a fokhagyma antikarcinogén hatását, mely elsősorban a gasztrointesztinális daganatok esetén jelentős. A daganatos sejtek növekedését gátolja, valamint a daganatkezelés során alkalmazott szerek máj- és szívkárosító hatását képes kivédeni.
• A vér koleszterinszintjének csökkentését a triglicerid- és az LDL koleszterinszint csökkentésén, valamint a HDL koleszterinszint emelésén keresztül fejti ki. A szívvédő hatását a koleszterinszint-csökkentő tulajdonságának köszönheti.
• A vizsgálatok szerint a fokhagyma antihipertenzív hatása folytán mind a szisztolés, mind a diasztolés vérnyomás értékét szignifikáns mértékben csökkenti. A fokhagyma hatékonynak tűnik a cerebrovaszkuláris betegségek megelőzésében, ezen hatását valószínûleg antihipertenzív tulajdonságának köszönheti.
• Antibiotikus hatását antibakteriális (elsősorban bél- és bőrbetegségeket előidéző kórokozókkal szemben), antifungális, antivirális és protozonellenes tulajdonságainak köszönheti. Jelentősnek tűnik még a vérben szaporodó mikroorganizmusok szaporodását gátló képessége is.
• A kis adagban, rendszeresen fogyasztott fokhagyma immunstimuláns hatású. Fokozza a fagocitózist, növeli a killer sejtek aktivitását, valamint az antitestek termelődését.
brokkoli és más keresztesvirágú zöldségek
Verhoeven és mtsai. által végzett vizsgálatok szerint ezen csoport antikarcinogén hatása a relatíve magas glükóz-inolát-tartalmának köszönhető. Így a daganat-előfordulás és a káposzta-, brokkoli-, karfiol- illetve kelbimbófogyasztás fordított arányban állnak egymással. A mirozináz enzim hatására a glükóz-inolátból indol-3 karbinol (I3C) képződik, mely felelős a kemopreventív hatásért. Az I3C a rák kockázatát csökkentő hatását az ösztrogén metabolizmus megváltoztatásával fejti ki.
Az ösztrogén citokróm P-450 enzim segítségével történő metabolizálódásának két útja ismert – az egyik során 2-hidroxi-ösztrogén, a másik esetben pedig 16 alfa-hidroxi-ösztrogén képződik. A két út aktivitásának aránya jelentős mértékben befolyásolja a hormonfüggő daganatok kialakulásának kockázatát. Ugyanis C-16-os hidroxiláció esetén az ösztrogén hatás fennmarad, így növekszik az emlő- és a méhtestdaganat kialakulásának esélye. C-2-es hidroxiláció esetén a keletkezett metabolit ösztrogénellenes hatású, így az ösztrogéndependens daganatok rizikóját csökkenti.
Az életmód a két út aktivitását jelentős mértékben befolyásolja. Például, az elhízás csökkenti a C-2-es hidroxilációt, míg a testmozgás növeli azt, a C-16-os hidroxilációt pedig a zsírdús táplálkozás növeli. A keresztesvirágúakban található I3C az ösztrogén 2-hidroxiláz indukáló enzime, így érthetõ e hatóanyagot tartalmazó zöldségek daganatmegelőző hatása.
A szulforafan a másik anyag, mely a keresztesvirágúak antikarcinogén hatásával kapcsolatba hozható (a kinon reduktáz enzim indukálásán keresztül hat).
citrusgyümölcsök
Számos epidemiológiai tanulmány azt mutatja, hogy a citrusgyümölcsök hatékonyak a daganatmegelőzés szempontjából. A narancs, a citrom és a grépfrút a legfontosabb.
C-vitamin-, folsav- és rostforrásaink. A citrusgyümölcsök rendkívül nagy menynyiségben tartalmaznak limonoidokat (Hasegawa és Miyake), mely anyagok hatékony védelmet nyújtanak mind a spontán, mind a kémiai anyagok indukálta tumorok ellen. Hatásukat valószínűleg a szervezet egyik jelentős méregtelenítő enzimén, a glutation S-transzferáz (GST) stimulálásán keresztül fejtik ki. Egyes flavonoidjai, például a tangeretin és a nobiletin meggátolják a daganatos sejtek növekedését, és aktiválják a szervezet méregtelenítéséért felelõs citokróm P-450 enzimrendszert.
áfonya
Az áfonyafajok levét (elsősorban az alacsony bokrú áfonyáét – Vaccinium macroparon Ait.) 1914 óta használják a húgyúti fertõzések kezelésére. Ez a benzolsavban gazdag gyümölcs savas vegyhatásúvá teszi a vizeletet. A húgyúti gyulladásokat csökkentõ hatás azonban nemcsak ennek a tulajdonságának köszönhetõ, hanem annak is, hogy megakadályozza a Escherichia coli kötődését az uroepitheliális sejtekhez (Schmidt és Sobota). A hatás két összetevőnek tulajdonítható: a fruktóznak és a proantocianidinnek.
tea
A víz után a második leggyakoribb ital a földön. Az érdeklődés középpontjában a tea polifenolos vegyületei állnak, különösen a zöld teáé (Harbowy és Balentine, 1997). Polifenolokból áll a friss tealevelek száraz súlyának 30%-a. A katechinek a legjelentősebbek az összes teapolifenolok közül. A zöld teában található 4 fő katechin az epigallocatechin-3-gallate, az epigallocatechin, az epicatechin-3-gallate és az epicatechin. Az utóbbi években a teák rákmegelőző szerepének vizsgálata állt a középpontban. A hatásos adag igen nagy, 5-8 csésze zöld tea/nap.
• A tea csökkentheti a cerebrovaszkuláris megbetegedések kialakulásának rizikóját is. E hatásért a teában található flavonoidok felelõsek.
• A flavonoidok a szív-koszorúér betegségek rizikóját is csökkenteni látszanak, de az eddig elvégzett vizsgálatok még nem bizonyító erejűek.
bor és szőlő
Franciaországban igen alacsony a cerebrovaszkuláris halálozás, annak ellenére, hogy a táplálékkal igen sok tejtermékből származó zsiradékot vesznek magukhoz az emberek. Ez a „francia paradoxon” indította el a behatóbb etiológiai vizsgálatokat. Úgy tűnik, hogy a jelenség mögött a borban, illetve elsősorban a vörösborban található hatóanyagok állnak. Az alkohol emeli a HDL koleszterinszintet, és a vörösbor képes megelőzni az LDL oxidációját, mely fontos lépése az érelmeszesedés kialakulásának. Ugyanakkor etiológiai vizsgálatok az alkoholt az emlődaganat rizikótényezõjének találták. Egy 1998-ban végzett vizsgálat a mérsékelt borfogyasztást kapcsolatba hozta a korhoz kötött maculadegenerációval is. A legelőnyösebbnek tűnik az egészségünk szempontjából az alkoholmentes vörösbor fogyasztása, amely megnöveli a plazma teljes antioxidáns kapacitását (Serafini és mtsai.). Sőt úgy tűnik, hogy a szőlőlé is hatékonyan gátolja az LDL oxidációját. A hatásért felelős anyagok a resveratrol és a fitoalexin (Creasy és Coffee). A resveratrolnak ösztrogén hatása van (Gehm et al.), így ezzel magyarázható a kardiovaszkuláris megbetegedéseket csökkentő hatása, és in vivo a karcinogenezist is gátolja. A fitoalexin a tumorsejtkultúrában gátolja a sejttranszformációt és a sejtproliferációt, valamint apoptózist indukál (Jang et al.).
ÁLLATI EREDETŰ FUNKCIONÁLIS ÉLELMISZEREK
Bár az egészséges táplálkozás alapja a növényi eredetű táplálékokban gazdag étrend, számos állati eredetű táplálékból is izolálhatók olyan anyagok, melyek az egészségünk megőrzésében szerepet játszhatnak.
hal
Az omega-3 zsírsav, mely az esszenciális zsírsavak közé tartozik, igen nagy mennyiségben található a halak olajában. A jelenlegi nyugati típusú táplálkozás omega-3 típusú zsírsavban szegény, a bevitel növelésére kell törekedni.
Miért fontos számunkra e zsírsav bevitele?
Csökkenti a kardiovaszkuláris betegségek előfordulását. Ezzel kapcsolatban az első vizsgálatot 1972-ben végezték el. Ez a vizsgálat az eszkimók között tapasztalt alacsony kardiovaszkuláris morbiditás okát kutatta, hiszen a táplálék rendkívül magas zsírtartalma miatt ebben a népcsoportban éppen ellenkezõleg, a szív- és érrendszeri betegségek magas incidenciáját várták. A vizsgálat során az omega-3 zsírsavbevitel a triglicerid szintet 25-30%-kal csökkentette, miközben az LDL szintet emelte.
Kardiovaszkuláris megbetegedésekben a heti rendszerességgel fogyasztott hal védő szerepét bizonyították a vizsgálatok.
tejtermékek
A tejtermékek az egyik leggazdagabb kalciumforrások. A kalcium megfelelő bevitele elengedhetetlen az osteoporosis és valószínûleg a kolonkarcinóma megelõzésében. A kalciumon túl a kutatás egyre inkább a fermentált tejtermékekben található probiotikumok felé fordult.
Az emberi bélcsatornából több mint 400 baktériumfajt izoláltak, melyek két nagy csoportba sorolhatók:
• a szervezet számára hasznosak (pl. Bifidobaktériumok, Lactobacillusok)
• a szervezet számára károsak (pl. Enterobaktériumok, Clostridiumok)
A szervezet számára hasznos baktériumok nemcsak a táplálék lebontásában vesznek részt, hanem számos egyéb fontos hatást is kifejtenek. A probiotikumok antikarcinogén, koleszterinszint-csökkentő és patogén bélflórát csökkentő hatással is bírnak.
A daganatok közül a probiotikumok leginkább a kolonkarcinóma előfordulási gyakoriságát csökkentik. A tejsavbaktériumok megváltoztatják a székletben található enzimek aktivitását (pl. azoreduktáz, nitroreduktáz), amelyekről úgy gondoljuk, hogy szerepet játszanak a kolonkarcinóma kialakulásában. Számos tanulmány mutatott ki fordított arányosságot a fermentált tejtermékek fogyasztása és az emlődaganat előfordulása között is.
A probiotikumok ráadásul igen hasznos táplálékot jelentenek a belekben található egészséges mikroflóra számára.
Nagyon fontos, hogy a táplálkozásunk során semmiből ne fogyasszunk túl sokat. Számos fitokemikáliáról bebizonyosodott, hogy állatokban extrém nagy adagokban elősegíthetik daganatok kialakulását. Ma is érvényes Paracelsus megállapítása: „Minden anyag lehet méreg is... a megfelelő dózis különíti el a mérget az orvosságtól.”
Nincsenek „jó” és „rossz” ételek, csak jó és rossz diéta létezik. A táplálkozási ajánlások alapján az elfogyasztott tápláléknak főként növényi alapúnak kell lennie, magas rosttartalommal, alacsony állati eredetű zsiradékkal. Az egészséges táplálkozás, mellyel az összes daganatos megbetegedések 30%-át lehetne megelőzni, csupán egy része az egészséges életmódnak. Nem szabad elfeledkezni az egyéb igen fontos életmódbeli tényezőkről sem, mint a megfelelő fizikai aktivitás, a stresszkezelés és a káros szenvedélyektől való mentesség, hiszen a megfelelő összetételű táplálék csak a többi életmódbeli tényező jelenléte esetén tudja kifejteni teljes hatását.
A cikk írója Dr. Jónás Eszter homeopata szakorvos, a Magyar Homeopata Orvosi Egyesület alelnöke
Felhasznált rodalom
1. Albertazzi, P., Pansini, F., Bonaccorsi, G., Zanotti, L., Forini, E., De Aloysio, D.: The effect of dietary soy supplementation on hot flushes. Obstet. Gynecol., 91.: 6-11., 1998.
2. Anderson, J. J. B., Garner, S. C.: The effects of phytoestrogens on bone. Nutr. Res., 17.: 1617–1632., 1997.
3. dr. Babulka, P.: A fokhagyma. Komplementer Medicina, 1.: 22–23., 1998.
4. Bowlin, S. J., Leske, M., C., Varma, A., Nasca, P., Weinstein, A., Caplan L.: Brest cancer risk and alcohol consumption: Result from a large case-control study. Intl. J. Epidemiol., 26.: 915–923., 1997.
5. Clydale, F. M.: A proposal for the establishment of scientific criteria for health claims for functional foods. Nutr. Rev., 55.: 413–422., 1997.
6. DHHS/FDA. Food labeling: Health claims, oats and coronary heart disease. Dept. Health and Human Services/Food and Drug Administration, Fed. Reg., 62.: 3584–3601., 1997.
7. Daviglus, M. L., Stamler, J., Orencia, A. J., Dyer, A. R., Liu, K., Greenland, P., Walsh, M., Morris, D., Shekelle, R. B.: Fish consumption and the 30-year risk of fatal myocardial infarction. New England., J. Med., 336.: 1046–1053., 1997.
8. Dreosti, I. E., Wargovich, M. J., Yang, C. S.: Inhibition of carcinogenesis by tea: The evidence from experimental studies. Crit. Rev. Food Sci. Nutr., 37.: 761–770., 1997.
9. Hasler, C. M.: Functional Foods: Their role in disease prevention and health promotion. Scientific Status Summary, 11., 1998.
10. Isaacsohn, J. L., Moser, M., Stein, E. A., Dudley, K., Davey, J. A., Liskov, E., Black, H. R.: Garlic powder and plasma lipids and lipoproteins: A multicenter randomized placebo-controlled trial. Arch. Int. Med., 158.: 1189-1194., 1998.
11. Li, Y., Elie, M., Blaner, W. S., Brandt-Rauf, P., Ford, J.: Lycopene, smoking and lung cancer. Assoc. Cancer Res., 38.: 113., 1997.
12. Nagourney, R. A.: Garlic: Medicinal food or nutricious medicine? J. Medicinal Food, 1.: 13-28., 1998.
13. Potter, S. M.: Soy protein and cardiovascular disease. The impact of bioactive components in soy. Nutr. Rev., 56.: 231-235., 1998.
