Az
ANTSZ 2002-es adatai szerint 475 településen 1,5 millió embert érintett az
ivóvizek magas arzén tartalma. Jelenleg több mint 300 magyarországi településen
közel 1 millió lakos még mindig az "elfogadható" határérték feletti
arzénes vizet fogyasztja!
Az
EU-s határérték 0,01 mg/L, amelyet többszöri határidő módosítási kérelem után
2015. június 30-ig kell valamennyi közüzemi vízszolgáltatónál elérni
Magyarországon is.
Az
Országos Környezetegészségügyi Intézetben kimutatták, hogy tartós fogyasztás
esetén már a 20 μg/l szinttől számítani lehet egészségkárosodásra – miközben a veszélyeztetett településeken mai napig 13-48
μg/l közötti értékeket lehet mérni.
Ez
azt jelenti, hogy a mai napig közel 1 millió ember –
köztük rengeteg kisgyermek – nap mint nap
mérgezett vizet iszik, arzénos vízzel locsolt terményeket és arzénos vízzel
főzött ételeket fogyaszt amióta a veszélyeztetett lakóhelyen él. Így a
legtöbben már a fogantatásuk pillanatától súlyos arzénveszélynek vannak
kitéve...
Az egészségügyi kockázatok szinte teljes egészében a
szervetlen arzénhoz kapcsolódnak, és a
legveszélyesebb arzénforrás az ivóvíz. A toxikus hatás nem csak a
szervezetbe került arzén mennyiségétől függ: jelentős egyéni különbségek
lehetnek aszerint, hogy ki milyen genetikai háttérrel rendelkezik. A szervetlen
arzénvegyületeket a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség úgynevezett 1. fokozatú humán karcinogénként
(rákkeltő anyagként) sorolta be a bizonyított bőr-, hólyag-, vese- és
tüdődaganat-előidéző hatásuk miatt. Kis koncentrációban ezenkívül többféle
krónikus betegség (étvágytalanság, székrekedés és hasmenés váltakozó jellegű
előfordulása, a nyálkahártyák gyulladása, gyors őszülés és hajhullás, sokideggyulladás
érzéskieséssel és fájdalommal, vérszegénység, szellemi kábultság és általános
leromlás, a bőr elszarusodása, pigment-elváltozások, szív-és keringési
megbetegedések, a perifériás és a központi idegrendszer rendellenességei, máj-
és vesebetegségek, cukorbetegség) kialakulásával is járhat.
Fontos tudni, hogy az arzén hatás kumulatív (felerősítő,
összegyűjtő) jellegű, azaz a viszonylag
kis koncentrációban elszenvedett arzén expozíció káros hatásai, különösen a
daganatok mindig csak hosszú lappangást követően, sokszor több évtized után
jelentkeznek! Ilyen előfordulások még akkor is várhatók, ha maga az
arzénnak való kitettség már régebben megszűnt!
Különös figyelmet érdemel az élet korai szakaszaiban (a
magzati életben és gyermekkorban) elszenvedett arzén expozíció, mivel újabb
adatok arra utalnak, hogy ezekben az időszakokban az arzén hatásaira nagyobb
érzékenység áll fenn. Az arzén akadály nélkül átjut a méhlepényen és
kedvezőtlen terhességi kimeneteleket idéz elő (abortusz, halvaszülés, koraszülés).
Bár az anyatejjel táplált csecsemő védett az arzén beviteltől, mivel az nem jut
át az anyatejjel, az újszülött halálozás a terhesség alatti, illetve az
anyatejes táplálást követő időszakban bevitt arzénnal bizonyítottan összefügg,
sőt a legújabb adatok szerint éppen az elválasztott kisgyermekek részére
forgalmazott tápszerek – különösen a rizs-alapúak – jelentik az arzén bevitel
egyik lehetséges veszélyforrását. Gyermekkorban a testtömeghez viszonyított
táplálék- és vízfelvétel is nagyobb, mint felnőttkorban, ami az arzénmérgezés
kockázatát is növeli.
A fejlődő szervezetben főleg az agy és az idegrendszer
érzékeny az arzénra. Egyértelműen bizonyított a korai gyermekkorban
elszenvedett tartós arzénbevitel negatív hatása az idegrendszeri, intelligencia-
és magatartásbeli fejlődésre. Az arzén
tartalmú ivóvíz azért is kiemelten veszélyezteti a gyermekek egészségét, mert
testsúlyukhoz képest ismerten több vizet isznak. Ezeken túlmenően frissen
végzett felmérés bizonyítja, hogy a
magzati élet során vagy a korai gyermekkorban elszenvedett arzén expozíció
nagymértékben növeli a serdülő- és fiatal felnőttkorban előforduló daganatos és
nem daganatos tüdőbetegségek kockázatát. Az arzén már kis koncentrációban
mélyrehatóan befolyásolja a szervezet számos enzimrendszerét, és a magzati vagy
korai életkorban elszenvedett expozíció tartós egészségkárosodásokat idézhet
elő, köztük olyanokat is, amelyek csak jóval később, esetleg a felnőttkorban
nyilvánulnak meg. Az is bizonyított, hogy ezeket a hatásokat a rossz tápláltsági
állapot tovább súlyosbítja, ezért az arzén ivóvízzel történő expozíciója
különösen veszélyes lehet a rossz szociális állapotban levő családok
gyermekeire nézve.
8
toxikus nehézfém, 15 ásványianyag, és 17 nyomelem szintjét valamint 7 jelentős
ásványianyag-arányt és 9 toxikusfém-arányt vizsgálva a hajanalízis segítségével
a veszélyeztetett területeken élők meggyőződhetnek a mérgezettségi szintjükről,
megtudhatják milyen egészségkárosító hatást váltott ki szervezetükben az arzén
expozíció, megismerhetik, hogy a szervezetük belső működését tükröző
metabolikus profiljuk alapján milyen betegségekre hajlamosak, és ezek tudatában
megtehetik az esetlegesen szükséges életmentő lépéseket.
További
információt a www.hajlabor.hu oldalon, illetve az info@hajlabor.hu e-mail címre
írva kaphat.
Források:
1.
Kovács István: „Amiről most sokat beszélnek – arzén van az
ivóvizünkben?” (AGRÁRÁGAZAT 2011. júniusi száma)
2.
Dr.
Dura Gyula, Dr. Kádár Mihály, Dr. Rudnai Péter: „Az arzén tartalmú ivóvíz
fogyasztásának egészségkockázata” (Országos Környezetegészségügyi Intézet
tanulmánya)
3.
www.bioenergetikus.hu
„Nehézfémek, nehézfémek kimutatása, nehézfém mérgezés, orvosi szén”
4.
www.semmelweisfigyelo.hu
„Helyes táplálkozással megelőzhető az arzén-túlterhelés”
5.
201/2001.
(X. 25.) Korm. Rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés
rendjéről
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése