Betegségek jelei az arcon - népbetegséggé vált az ásványi anyag hiánya

Az arcunk nem hazudik, minden rá van írva, és beszédes testrészünk szakértői olvasni tudják üzeneteit. Az arcdiagnosztika-fiziognómia – ősrégi tudomány. A klasszikus arcdiagnosztika tudorai az arcot három részre osztják, és a száj, az orr, a homlok formájából, állásából, az arcbőr elváltozásiból az egyén különféle jellemvonásait képesek megrajzolni.

A ma arcdiagnosztái inkább bizonyos betegségeknek, vagyok azok előjeleinek “arcról történő leolvasását” helyezik előtérbe. Nem véletlen, hogy egyre inkább nő az érdeklődés e sokáig mellőzött módszer iránt, hiszen a gyorsan fejlődő műszeres és labordiagnosztikai eszközök sok éven át kiszorították az arcdiagnosztikát, amihez nem szükséges semmiféle technikai segédeszköz, gyors, fájdalommentes, és kockázat nélküli.

 

Üzen a szervezet – Olvasható jelek az arcon

Ma az arcdiagnosztikának az a területe a legkeresettebb, a legnagyobb érdeklődést kiváltó, amelyet 130 évvel ezelőtt egy német orvos, Wilhelm Heinrich Schüssler dolgozott ki. Arra az egyszerű tényre alapozta módszerét, hogy különféle ásványi anyagok hiánya súlyos betegségeket okozhat az emberi szervezetben. Tizenkét szöveti só terápiás rendszerét dolgozta ki homeopátiás formában. Ezek nem egyszerű ásványi sók, amellett, hogy a szervezet kiegyensúlyozott működéséhez járulnak hozzá, harmonizálják a sejtek működését, plusz információt is adnak, hogy hova, milyen ásványi anyagot kell beépíteni a szervezetbe az egészség helyreállításához.

 

Népbetegséggé vált az ásványi anyag hiánya

A Schüssler-féle terápia rendkívül egyszerű, holott az “élet sóját” kínálja. Ezek a sók ásványok, nyomelemek a bioboltban megtalálhatók, és a gyógyszerészek közül sokan szakértőkként ajánlják valamennyit az érdeklődőknek.

A felnőtt ember testtömegének mintegy négy százaléka ásványi anyagokból áll, ezek igen fontos szerepet töltenek be, és ha nincs belőlük meg a megfelelő mennyiség, akkor hiánybetegségek lépnek fel. Az ásványi anyag hiánya ma már népbetegség.

Ha nem pótoljuk a hiányzó ásványi anyagokat, sokféle tünettel kell számolnunk, többek közt emésztőrendszeri zavarokkal, aranyérrel, visszérrel, izomfájdalmakkal, idegi kimerültséggel, depresszióval, a folyadékháztartás zavaraival, és egyéb kórokkal.

A hiánybetegség tükröződik az arcunkon, a bőr elszíneződése, ráncai, duzzanatai, foltjai nem csupán esztétikai jelentőséggel bírnak, fontos jeleket közvetítenek, amelyeket leolvasva a terapeuta következtetni tud,- még a fizikai tünetek megjelenése előtt – azokra a “gyenge pontokra”, amelyek megfelelő terápiával korrigálhatók, tehát betegségmegelőzésre is alkalmasak.

“Ami a szervezetünkben lezajlik, megjelenik az arcunkon” – mondja az arcdiagnoszta. Testi és lelki bajaink is leolvashatók, és az értő terapeuta valóban sokat tehet a megelőzés érdekében is, a klinikai szempontból még egészséges, de itt-ott meggyengült szervezet hibáira is következtetni tud, így elejét veheti a nagyobb, súlyosabb bajoknak.”

Bár gyakran nézünk a tükörbe, arcunk jelzéseit nem ismerjük. Főként kozmetikai, esztétikai szempontból figyelünk fel egy-egy mélyebb ráncra, szem alatti sötét elszíneződésre, pirosodó gyulladásra. Észleljük, ha öröm, vagy szomorúság látszik vonásainkon, de ez csak a felszín. A képzett arcdiagnoszta nem csak leolvassa a jeleket, érti azok mélyebb értelmét, üzenetét is, és időben közbelép. Mert az arcunk nem hazudik, de az igazi üzenet nem mindig kedvező, viszont, ha időben “vesszük a jeleket”, még megváltoztatható.

 

MIT ÁRUL EL AZ ARCUNK?

Már ősidők óta tanulmányozzák az arc és a betegségek közötti összefüggést. Az arc részei egyenként egy-egy testrésznek felelnek meg. Ha tükörbe nézünk, egyből szembe tűnhet néhány olyan apró jel, ami a betegségek kialakulására vagy a kezdetleges betegségekre utal.

Az önvizsgálat során egyesével megvizsgáljuk az arcunkon található szerveinket, amelyek akár betegségeinkről is árulkodhatnak. Nagyon fontos azonban megjegyeznünk, hogy minden esetben – legye szó bármilyen tünetről – először a a háziorvosunkhoz forduljunk.

Ajak
Ha színe az átlagosnál fakóbb, akkor ez utalhat arra, hogy a vérkeringésünkkel lehet probléma. A vérkeringés helyes működését elősegítik az olyan gyümölcsök, mint az alma, a fekete áfonya továbbá a fahéj, a csípős ételek, a meleg tea. Ha ajkunk repedezett vagy kipirosodott, emésztési probléma állhat fent. Ilyenkor figyeljünk oda a megfelelő mennyiségű víz- és zöldségfogyasztásra. Ha lehet, kerüljük a fehér kenyeret és helyette fogyasszunk teljes kiőrlésű kenyeret.

Nyelv
Gyakori jel, ha a nyelvünk felülete piros, hogy vérszegénységünk van. Étrendünkbe ebben az esetben vigyünk be több olyan ételt, ami B-vitaminban és vasban gazdag. Ilyen ételek például a máj, a hal, a spenót, a mákos sütemények, valamint tejtermékek és a legtöbb zöldféle. Ha fehér középen a nyelvünk, akkor valószínűleg nyombélfekélyünk van. Ilyenkor fogyasszunk palástfűből vagy kamillából készült teát, borágófű olaj és az aloe vera is megoldást nyújthat.

Szem
Ha szemünk körül barna karikák vannak, a máj működésének zavara lehet a háttérben. A máj működését elősegíti a parlagfű tea, az articsóka, a dió, a gyömbér, a kurkuma. A sötét szemzug a nőket érintheti, ha menstruációs probléma lép fel.

Fül
Ha az arcbőrtől eltérően fakóbb színű, akkor különböző keringési problémáról lehet szó. Ebben az esetben megfelelő mennyiségben jutassunk be a szervezetbe olyan ételeket, zöldségeket és gyümölcsöket, amelyek tartalmaznak vasat és C- vitamint. Ha fülünkön a bőr csillogó, akkor az  ásványi anyagok hiánya lépett fel a szervezetünkben. Fogyasszunk tehát olajos magvakat, zöldségeket, gyümölcsöket, fehér húsokat.

Orr
Az orrunkon lévő piros erezés a magas vérnyomásra utalhat. Ebben az esetben olyan ételeket fogyasszunk, amelyeknek magas a kalcium és magnézium tartalma, mint például a különféle tejtermékek, olajos magvak, a zöldségek közül a brokkoli, zöldbab, szárazbab és a fodroskel. Abban az esetben, amikor az orrcsúcsunk nem csak akkor piros, amikor éppen bejövünk a hidegről, hanem alaphelyzetben is ez tapasztalható, akkor lehetséges, hogy ezt a tünetet gyomorhurut okozza. A lestyánból készült tea erősíti a gyomrot, és a köménymag a gyomorproblémák megelőzésére is kiváló fűszer, ha minden étkezés előtt fogyasztunk belőle néhányat.

Ha pedig teljesen biztosra akar menni, mi hiányzik a szervezetéből, illetve milyen anyagból van többlete, végeztessen el hajszövet analízist! Hajelemzés segítségével nemcsak pontos képet kap az ásványi anyag, nyomelem és mérgező nehézfém szintjeiről, hanem a betegségekre való hajlamairól is részletes információval szolgálnak a hajszövet elemzést elvégző texasi laboratórium orvosai.

Forrás: biobolt.lapunk.hu

Az vagy, amit megeszel

Ma egész nap foglalkoztat egy gondolat. A héten egyik nap McDonald's-ban ettem. IGEN, igen, jól olvassák. Még egy Hajlaborossal is előfordul, hogy ilyen helyre megy. (Tényleg, őszintén csak végszükségben és tényleg csak 5 évente, autópálya mellett, stb.). Megvettük, megettük. Olyan volt, mint amire számítottunk, egyetlen dolog nem hagyott nyugodni, hogy desszert- és kávé nélkül is 3.080 Ft-ot fizettem, 2 menünek nevezett adagért. Hm.....

Nem vagyok konyhaművész, még csak magazinokban lévő recepteket sem olvasgatok. 'Gyorsan, egyszerűen, ehetőt' a vezérelvem. A mai gyors menünk, itthon: bio mangalica húspogácsa (azoknak , akik esznek húst) ez 1.060 Ft-ba került 2 főre, mellé cukkini és répa köretnek, párolva. Nagy adagok. Tejfölös krumpli leves-főzelék, természetesen liszt nélkül, bio tejföllel. Desszertnek SOK mandarin és alma. Ez az ebéd került körülbelül annyiba, mint az említett gyors-szemét.

Mindenkit arra buzdítok, hogy főzzön. Gyorsan, egyszerűen, fakszni nélkül, finomat és táplálót. Mert az vagy, amit megeszel.

Szép estét:

Eszter

www.hajlabor.hu

 

Ételintolerancia: ne küszködjön éveken keresztül a diagnózisig!

Nem ritka, hogy évek óta tartó, gyógyszeres kezelésekre nem reagáló emésztési panaszok - gyomorfájás, puffadás, hasmenés vagy székrekedés, olykor fejfájás vagy nem múló bőrpanaszok, ekcéma, elhízás vagy kóros soványság - miatt kerülnek a páciensek gasztroenterológushoz.

Ott kiderül, hogy ételintolerancia a kiváltó ok, és a tünetek gyógyszer nélkül, célzott diétával megszüntethetők. Sokszor a háziorvosok és a szakorvosok sem gondolnak rá, hogy ha nincs szervi elváltozás, ételintolerancia is magyarázhatja a kínzó, makacs tüneteket.

Előfordul, hogy évekig nem jut senkinek eszébe, hogy az étrendjének összetevőit sejtse a kínzó emésztési vagy bélpanaszok mögött, ezért marokszámra szedi a tüneteket ideig-óráig elnyomó gyógyszereket, és nem keresik meg a háttérben húzódó valódi okot.

A betegek gyakran hosszú időn át próbálkoznak puffadásgátlókkal, görcsoldókkal, hasfogókkal vagy hashajtókkal, pedig lehetséges, hogy csak egy-két alapanyagot kellene kihagyni az étrendjükből, és a panaszaik maguktól elmúlnának.

Az ételintolerancia alattomos betegség: az ételallergiától eltérően nem rögtön, a szervezet számára nem kívánatos étel elfogyasztása után okoz panaszokat, hanem később, ezért a mindennapokban nehéz az ok-okozati összefüggést felfedezni. Az ételérzékenység gyerekeknél és felnőtteknél egyaránt előfordulhat, az emésztési panaszok mellett fejfájást, ekcémát, krónikus pattanásosságot, fáradékonyságot, figyelemzavart is kiválthat. A kivizsgálás során először a szervi elváltozások gyanúját kell kizárni, de ha látszólag nincs semmilyen betegség, ami magyarázhatná a tüneteket, gondolni kell az étrendre is.

Leggyakrabban egyes gabonafélék, továbbá a tej vagy a tojás egyes összetevői okoznak ételintoleranciát, a húsok ritkábban váltanak ki ételérzékenységet. Vannak olyan betegek is, akiknek valamelyik zöldséget, gyümölcsöt vagy fűszert nem bírja az emésztőrendszerük. Ismerünk például olyan esetet is, amikor a kakaó, a fahéj vagy más gyakran használt konyhai fűszer okozott gondokat.

Néha egyszerre többféle alapanyag is probléma lehet, esetleg az ételintolerancia együtt jár ételallergiával vagy más gasztroenterológiai betegséggel. Ezekben az esetekben nagy kihívás úgy összeállítani az étrendet, hogy a páciens egyrészt elkerülhesse a panaszokat, másrészt ne váljon a táplálkozása egyoldalúvá, és élvezetes is maradjon. Ilyenkor érdemes dietetikus segítségét kérni, aki hasznos útmutatást tud adni arról, hogy melyik alapanyag mivel váltható ki - mondja dr. Takáts Alajos belgyógyász-gasztroenterológus klinikai főorvos.

Amennyiben nem múló emésztési panaszai vannak, esetleg ezek mellett ekcémával, krónikus pattanásossággal, fáradékonysággal vagy figyelemzavarral küzd, és tüneteinek kiváltó okát ezidáig nem diagnosztizálták, érdemes hajszövet analízist elvégeztetnie! A hajelemzés során szervezete teljes anyagcsere folyamatára fény derül. A biokémiai egyensúlytalanságok illetve a szöveteiben felhalmozott méreganyagok szintjei mellett pontos képet kap esetleges ételallergiájáról vagy ételintoleranciájáról is.

Bővebben a módszerről itt olvashat: www.hajlabor.hu

Forrás: www.mappet.hu

Homeopátiás immunerősítés a családnak - hogy az ősz ne a betegségekről szóljon!

Az egyik leggyakrabban keresett megoldás ősszel az immunrendszer felkészítése, erősítése a megfázásos, járványos időszakra.

 

 

A C és D vitaminok, teák mellett egy egyszerűen követhető homeopátiás protokollt szeretnénk bemutatni. Ezeket a szereket az egész család szedheti, nincs életkori korlátozás, vagy eltérés az adagolásban.

Az Oscillococcinum heti 1 tubus mennyiségben javasolt vírusos, influenzás időszakban. Az Oscillococcinum akkor hat legjobban, ha a legelső tünetektől elkezdjük szedni (borzongás, izomfájdalom, tüsszögés).

Az Echinacea (kasvirág) alapanyagból készült homeopátiás szer alacsony potenciája (5 CH) és a Thymuline immunserkentő hatásúak. A tymuline, vagy más néven tímusz faktor hormon a csecsemőmirigyben termelődik, szerepet játszik a sejtes immunitásban, a T sejtek differenciálódásában, a T sejtek és természetes ölősejtek (ezek a sejtek pusztítják el többek között a vírussal fertőzött, vagy tumoros sejteket is) működésében. Így fontos feladatot játszik a természetes védekezés folyamatában. A Thymuline szabályozó hatását sokoldalúan használhatjuk, közepes potenciában (9 CH).

 
Heti immunerősítő terv őszi –téli időszakra:

	Reggel	Este
Hétfő	Echinacea, 1x5 golyócska	Echinacea, 1x5 golyócska
Kedd	Echinacea, 1x5 golyócska	Echinacea, 1x5 golyócska
Szerda	Echinacea, 1x5 golyócska	Echinacea, 1x5 golyócska
Csütörtök	Echinacea, 1x5 golyócska	Echinacea, 1x5 golyócska
Péntek	Echinacea, 1x5 golyócska	Echinacea, 1x5 golyócska
Szombat	Thymuline 1x5 golyócska	-
Vasárnap	Thymuline 1x5 golyócska	-

 
+ influenzás időszakban heti 1 tubus Oscillococcinum.
 
Mikor használhatjuk még az immunerősítő szereket?

Heveny betegségek esetén általános immunerősítőként javasolhatjuk BÁRMILYEN terápia kiegészítéseként! Ilyenkor napi 3-4x5 golyócska szedhető felváltva a két szerből (Tymuline-Echinacea) Különösen jó olyan időszakban, amikor nincs nagyobb baj, csak egy kis megfázás, és nincs ötletünk, mit szedjünk rá.

Oltás után a megfelelő immunválasz támogatására adjunk Thymuline-t, napi 3x5 golyócskát 5 napig. Csecsemőknek vízben oldva is beadható, itatópohárban.

Forrás: www.homeopatia.info.hu

ALS „ice bucket challenge” a Hajlaborban

Mielőtt a bejegyzésünk címét olvasva téves következtetést vonnának le, a félreértések elkerülése végett megnyugtatunk mindenkit: nem, nem fogunk egy vödör jeges vizet magunkra borítani. Mi inkább más megközelítésből szeretnénk felhívni a figyelmet az ALS elleni küzdelemre.

Az ALS (amyotrophic lateral sclerosis - amiotrófiás laterálszklerózis) ismeretlen eredetű, az akaratlagosan mozgatható izmokat beidegző agyi és gerincvelői mozgató idegsejtek pusztulásával járó végzetes betegség. A beteg végül teljesen elveszíti mozgásképességét, majd a légzőizmai sem működnek. Az esetek egy részében kimutatható az öröklődés. Mivel kialakulásának oka nem ismert, oki terápiája sincs, ezért az orvostudomány mai állása szerint a kezelés kizárólag tüneti. Magyarországon évente 500 új megbetegedést regisztrálnak.

Sajnos a Hajlabor eddigi működése során már találkozott ezzel az alattomos betegséggel. 2013 decemberében egy 74 éves ALS beteg kétségbeesett felesége kért tőlünk segítséget. A páciens évek óta szenvedett ALS-nek tulajdonított izomsorvadásban, és állapota nagyon gyorsan romlott. A hajszövet analízis lelete megdöbbentő eredményt mutatott ki: a páciens ólom szintje 1.0 mg% volt, ami súlyos fokú toxicitást jelent. A hihetetlen eredmény miatt rögtön a vizsgálat ismétlését kértük, és ugyan ezt az eredményt kaptuk.

Már kis mennyiségű ólom jelenléte komoly szervi károsodásokat okozhat. A legkomolyabb veszélynek az agy van kitéve, visszafordíthatatlan károsodások alakulhatnak ki. Ettől magasabb ólomszint esetében a vesék és az idegrendszer károsodnak. Ettől is magasabb ólomszintek görcsrohamokat, eszméletvesztést és halált okozhatnak.

Ám sajnos a hajanalízist túl későn végeztették el... Az eredmény kézhez vételét követő 3 hét múlva elhunyt a páciens, még mielőtt a méregtelenítést elkezdhette volna. A boncolás során kimutatták, hogy az ólom mérgezés nagy mértékben rontott a beteg állapotán, ám kizárólagosan a mérgező anyag nem okolható az ALS kialakulásáért.

A szervezetben található nehézfémek szintjét legpontosabban a hajszövet elemzéssel vagy pedig a kelátképző provokációs teszttel lehetséges mérni (amely utóbbi költséges lehet, és súlyos mellékhatásokkal jár). A vér- vagy vizeletvizsgálat – amennyiben a kezelőorvos kifejezetten kéri adott nehézfém vizsgálatát – kizárólag az akut terhelésről nyújt felvilágosítást, azaz hogy a vizsgálat előtti elmúlt órákban érte-e ilyen terhelés a szervezetet. Arra azonban nem enged következtetni, mi történik a bekerült nehézfémekkel, és mennyi rakódik/rakódott le a csontokban, a májban, a vesékben, az agyban és a zsírszövetben.

A hajszövet analízis segítségével a szokásos vér- és vizeletvizsgálat eredményénél jóval pontosabb képet kaphatunk szervezetünk hosszútávú anyagcsere folyamatairól, ezáltal egészségügyi problémáink okairól és betegségekre való hajlamainkról.

A hajanalízis az elmúlt 2-3 hónap intracelluláris aktivitásának biológiai profilját biztosítja egy olyan egyedi metabolikus világot felfedve, amely a legtöbb hagyományos vizsgálat révén nem látható. A haj ásványi elemzése nélkülözhetetlen információkat ad az ásványianyag és vitamin hiányról illetve többletről, a szervezet kémiai egyensúlyhiányáról, valamint a nehézfém terheltségről, legfőképp egészségügyi panaszok vagy olyan rendellenességek esetében, mint amilyen az ALS is. 

Forrás:

http://www.informed.hu/betegsegek/betegsegek_reszletesen/neuro/muscular_dystrophy/amyotrophic-lateral-sclerosis-als-85864.html

http://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/amiotrofias_lateralszklerozis/140

http://www.webbeteg.hu/cikkek/elsosegely/9386/az-olommergezes--tunetek-es-veszelyforrasok

A funkcionális táplálékok szerepe a betegségmegelőzésben - egészségvédő hatású szerek

Funkcionális táplálékoknak nevezzük az olyan élelmiszereket, amelyek a szervezet működésében hasznosnak bizonyulnak. Ezen élelmiszereknek jelentős szerepük van a szív- és érrendszeri, a daganatos, az emésztőszervi és a csontbetegségek megelőzésében. A növényi eredetű táplálékok közül említésre kerül a zab, a szója, a lenmag, a paradicsom, a fokhagyma, a brokkoli, a citrusgyümölcsök, az áfonya, a tea, a bor és a szőlő. Az állati eredetű táplálékok közül a hal és a tejtermékek (különösen a fermentáltak) egészségvédő hatásának mechanizmusáról esik szó.

„Váljék a táplálékod orvossággá és váljék az orvosságod táplálékká.” Hippokratész ezen, majdnem 2500 éves szavai ma is érvényesek.
Szennyeződésekkel teli környezetünkben egyre inkább ki kell használjuk a táplálékainkban található gyógyító anyagokat, hogy szervezetünk képes legyen semlegesíteni a környezet károsító hatásait.
Funkcionális élelmiszerek – ezt a kifejezést a japánok használták elõször az 1980-as évek közepén olyan élelmiszerekre, melyek nemcsak táplálékot jelentettek, hanem a szervezet működésében is hasznosnak bizonyultak.
Az amerikai definíció (IOM-FNB, 1994) alapján funkcionális élelmiszer bármely olyan táplálék vagy táplálék-összetevő, amely a hagyományos tápanyagokon kívül egészségre hasznos anyagot, illetve anyagokat is tartalmaz.
Az egészségtudatos táplálkozás elterjedésével az Egyesült Államokban a funkcionális táplálékok előállítása az élelmiszergyártásban vezető helyre került. Ezen élelmiszereknek jelentős szerepük van a szív- és érrendszeri, a daganatos, az emésztőszervi és a csontbetegségek megelőzésében és rehabilitációjában.

NÖVÉNYI EREDETŰ FUNKCIONÁLIS ÉLELMISZEREK

 
1991-ben Steinmetz és Potter több mint egy tucat biológiailag aktív növényi hatóanyagot tudtak kimutatni.
1992-ben 200 epidemiológiai vizsgálat analíziséből azt a következtetést vonták le, hogy magas zöldség- és gyümölcstartalmú diéta esetén a daganatos betegségek kialakulásának kockázata a felére csökken (Block és mtsai.), valamint a szív- és érrendszeri betegségek kockázata is alacsonyabbá válik.

zab
Legjelentõsebb hatóanyaga a béta-glükán oldható rost, melynek fő hatása a szérum koleszterinszint csökkentése.
A kutatók között nincs teljes egyetértés abban, hogy a koronáriás szívbetegség kockázatának csökkenése mögött egyértelmûen az LDL lipoproteinszintet csökkentõ hatás áll-e. Napi 60 g zabpehelyliszt vagy 40 g zabkorpa fogyasztása 5%-os szérumkoleszterinszint-csökkenést okoz.

szója
A szója az 1990-es években került reflektorfénybe. Ma már tudjuk, hogy preventív és terápiás jelentősége van a kardiovaszkuláris, a daganatos megbetegedésekben, az oszteoporózisban és a menopausa tüneteinek enyhítésében.
Hatóanyagai: isoflavonok (legfontosabb a genisztein), szterolok, szaponinok, fenolsavak, növényi savak.
• A szója koleszterinszint-csökkentő hatása az egyik legjobban dokumentált élettani hatás. A hatás összetevői: csökkenti az összkoleszterinszintet az LDL koleszterin- és a trigliceridszint szignifikáns csökkentésével, miközben a HDL koleszterin szintjét emeli, bár ez a szintváltozás mérsékeltebb (nem szignifikáns). A koleszterinszint-csökkentő hatás mechanizmusa még nem teljesen bizonyított. Legvalószínűbb, hogy az izoflavonok a koleszterinszintézist gátolják, a szterolok és a szaponinok pedig csökkentik a táplálékból a koleszterin felszívódását vagy növelik a koleszterinkiválasztást a szervezetből.
• A szójababból számos antikarcinogén anyagot izoláltak – oroteáz inhibitorokat, fitoszterolokat, szaponinokat, fenolsavakat, növényi savakat és izoflavonokat (Messina és Barnes).
Az izoflavonok szerkezetükben hasonlóak az ösztrogénekhez, így az ösztrogénreceptorokat lekötik és antiösztrogén hatást fejtenek ki, mely az ösztrogénfüggő daganatok rizikójának csökkenését eredményezheti. A nem hormonfüggő daganatok kialakulását is gátolja, mivel a protein tirozin kináz a genisztein specifikus inhibitora, emellett gátolja a DNA topoizomeráz működését is, ezzel csökkenti a tumorsejtek növekedési ütemét. Jelenleg is folynak az epidemiológiai vizsgálatok a daganatellenes hatás egyértelmű bizonyítására.
• A csontrendszerre gyakorolt hatás. A vizsgálat során posztmenopauzális nők napi 40 g izolált szójaproteint fogyasztottak. Hat hónap múlva szignifikáns javulást tapasztaltak mind a csont ásványianyag-tartalmában, mind a sűrűségében.
• A menopauzális tünetek enyhítésében a szója szerepe még nem bizonyított, eddig nagyon kevés vizsgálatot végeztek, a placebohatás kizárására még további kutatások szükségesek. Az eddigi vizsgálatok a hőhullámok és az éjszakai izzadás csökkenését mutatták ki (Albertazzi és mtsai.).

lenmag
A lenmagolaj mintegy 53%, az omega-3 zsírsavak közé tartozó alfa linolénsavat tartalmaz, amely csökkenti az összkoleszterin- és az LDL koleszterinszintet. (Allman és mtsai.).
Rostokhoz kapcsolt összetevői a lignánprecursorok (Thomson és mtsai.), melyek gyenge ösztrogén és erősebb antiösztrogén hatásúak, így az ösztrogénfüggõ daganatok esetében antikarcinogének lehetnek. Eddig elegendő számban csupán állatokon végzett kísérletek állnak rendelkezésre, ahol lenmagolaj-fogyasztás hatására csökkent a vastagbél-, az emlő- és a tüdődaganatok előfordulási gyakorisága. Az embereken végzett vizsgálatok az emlődaganat kialakulási kockázatának csökkentését támasztják alá.

paradicsom
A paradicsom a likopin (primer karotin) tartalma miatt került az érdeklődés középpontjába. E hatóanyagnak jelentős daganatellenes hatása van (Weisburger). A likopin az egyik leghatékonyabb karotinoid a prosztatadaganatok megelőzésében. 47000 férfin – akik hetente legalább 10-szer fogyasztottak paradicsomból készült termékeket – végzett vizsgálat során kevesebb mint a felére csökkent a prosztatadaganat előfordulási gyakorisága (Giovanucci és mtsai.). A szérum likopinszinttel fordítottan arányos az emlő-, az emésztőrendszeri, a méhnyak-, a hólyag-, a bőrrák (Clinton) és valószínűleg a tüdő (Li és mtsai.) daganatok incidenciája is. A likopin antikarcinogén hatása antioxidáns hatásával hozható kapcsolatba. Az élő szervezetekben a likopin igen hatásosan csökkenti a szinglet oxigénszintet (Di Mascio és mtsai.).
Szintén a likopin antioxidáns hatásával magyarázható az ellentétes kapcsolat a zsírsejtek karotinoidszintje és a miokardiális infarktus között. A sejthártyában található zsírok mennyiségét csökkenti, és így csökken a lipidperoxidáció intenzitása (Kohlmeier és mtsai.).

fokhagyma
A fokhagyma orvosi alkalmazásának lehetőségei az irodalomban a leggyakrabban kerülnek említésre, így nem csoda, ha a fokhagyma a második legjobban eladható növény az Egyesült Államokban. Számos, egészségre jótékony hatása van: rákmegelőző, antibiotikus, antihipertenzív és koleszterinszint-csökkentő hatás (Srivastava és mtsai.).
Egy ép fej fokhagyma csak nagyon kevés orvosilag aktív hatóanyagot tartalmaz. Az ép fokhagymában egy szagtalan vegyület, az alliin található, amely az allináz enzim hatására alakul át allicinné, amikor a fokhagymát összenyomjuk, feldaraboljuk. Ezután az allicin számos kéntartalmú összetevőre bomlik, mely közül néhány tehető felelőssé a kemopreventív hatásért. Az összes eddig felismert biológiai hatása erős antioxidáns tulajdonságának köszönhető.
• Számos tanulmány bizonyítja a fokhagyma antikarcinogén hatását, mely elsősorban a gasztrointesztinális daganatok esetén jelentős. A daganatos sejtek növekedését gátolja, valamint a daganatkezelés során alkalmazott szerek máj- és szívkárosító hatását képes kivédeni.
• A vér koleszterinszintjének csökkentését a triglicerid- és az LDL koleszterinszint csökkentésén, valamint a HDL koleszterinszint emelésén keresztül fejti ki. A szívvédő hatását a koleszterinszint-csökkentő tulajdonságának köszönheti.
• A vizsgálatok szerint a fokhagyma antihipertenzív hatása folytán mind a szisztolés, mind a diasztolés vérnyomás értékét szignifikáns mértékben csökkenti. A fokhagyma hatékonynak tűnik a cerebrovaszkuláris betegségek megelőzésében, ezen hatását valószínûleg antihipertenzív tulajdonságának köszönheti.
• Antibiotikus hatását antibakteriális (elsősorban bél- és bőrbetegségeket előidéző kórokozókkal szemben), antifungális, antivirális és protozonellenes tulajdonságainak köszönheti. Jelentősnek tűnik még a vérben szaporodó mikroorganizmusok szaporodását gátló képessége is.
• A kis adagban, rendszeresen fogyasztott fokhagyma immunstimuláns hatású. Fokozza a fagocitózist, növeli a killer sejtek aktivitását, valamint az antitestek termelődését.

brokkoli és más keresztesvirágú zöldségek
Verhoeven és mtsai. által végzett vizsgálatok szerint ezen csoport antikarcinogén hatása a relatíve magas glükóz-inolát-tartalmának köszönhető. Így a daganat-előfordulás és a káposzta-, brokkoli-, karfiol- illetve kelbimbófogyasztás fordított arányban állnak egymással. A mirozináz enzim hatására a glükóz-inolátból indol-3 karbinol (I3C) képződik, mely felelős a kemopreventív hatásért. Az I3C a rák kockázatát csökkentő hatását az ösztrogén metabolizmus megváltoztatásával fejti ki.
Az ösztrogén citokróm P-450 enzim segítségével történő metabolizálódásának két útja ismert – az egyik során 2-hidroxi-ösztrogén, a másik esetben pedig 16 alfa-hidroxi-ösztrogén képződik. A két út aktivitásának aránya jelentős mértékben befolyásolja a hormonfüggő daganatok kialakulásának kockázatát. Ugyanis C-16-os hidroxiláció esetén az ösztrogén hatás fennmarad, így növekszik az emlő- és a méhtestdaganat kialakulásának esélye. C-2-es hidroxiláció esetén a keletkezett metabolit ösztrogénellenes hatású, így az ösztrogéndependens daganatok rizikóját csökkenti.
Az életmód a két út aktivitását jelentős mértékben befolyásolja. Például, az elhízás csökkenti a C-2-es hidroxilációt, míg a testmozgás növeli azt, a C-16-os hidroxilációt pedig a zsírdús táplálkozás növeli. A keresztesvirágúakban található I3C az ösztrogén 2-hidroxiláz indukáló enzime, így érthetõ e hatóanyagot tartalmazó zöldségek daganatmegelőző hatása.
A szulforafan a másik anyag, mely a keresztesvirágúak antikarcinogén hatásával kapcsolatba hozható (a kinon reduktáz enzim indukálásán keresztül hat).

citrusgyümölcsök
Számos epidemiológiai tanulmány azt mutatja, hogy a citrusgyümölcsök hatékonyak a daganatmegelőzés szempontjából. A narancs, a citrom és a grépfrút a legfontosabb.
C-vitamin-, folsav- és rostforrásaink. A citrusgyümölcsök rendkívül nagy menynyiségben tartalmaznak limonoidokat (Hasegawa és Miyake), mely anyagok hatékony védelmet nyújtanak mind a spontán, mind a kémiai anyagok indukálta tumorok ellen. Hatásukat valószínűleg a szervezet egyik jelentős méregtelenítő enzimén, a glutation S-transzferáz (GST) stimulálásán keresztül fejtik ki. Egyes flavonoidjai, például a tangeretin és a nobiletin meggátolják a daganatos sejtek növekedését, és aktiválják a szervezet méregtelenítéséért felelõs citokróm P-450 enzimrendszert.

áfonya
Az áfonyafajok levét (elsősorban az alacsony bokrú áfonyáét – Vaccinium macroparon Ait.) 1914 óta használják a húgyúti fertõzések kezelésére. Ez a benzolsavban gazdag gyümölcs savas vegyhatásúvá teszi a vizeletet. A húgyúti gyulladásokat csökkentõ hatás azonban nemcsak ennek a tulajdonságának köszönhetõ, hanem annak is, hogy megakadályozza a Escherichia coli kötődését az uroepitheliális sejtekhez (Schmidt és Sobota). A hatás két összetevőnek tulajdonítható: a fruktóznak és a proantocianidinnek.

tea
A víz után a második leggyakoribb ital a földön. Az érdeklődés középpontjában a tea polifenolos vegyületei állnak, különösen a zöld teáé (Harbowy és Balentine, 1997). Polifenolokból áll a friss tealevelek száraz súlyának 30%-a. A katechinek a legjelentősebbek az összes teapolifenolok közül. A zöld teában található 4 fő katechin az epigallocatechin-3-gallate, az epigallocatechin, az epicatechin-3-gallate és az epicatechin. Az utóbbi években a teák rákmegelőző szerepének vizsgálata állt a középpontban. A hatásos adag igen nagy, 5-8 csésze zöld tea/nap.
• A tea csökkentheti a cerebrovaszkuláris megbetegedések kialakulásának rizikóját is. E hatásért a teában található flavonoidok felelõsek.
• A flavonoidok a szív-koszorúér betegségek rizikóját is csökkenteni látszanak, de az eddig elvégzett vizsgálatok még nem bizonyító erejűek.

bor és szőlő
Franciaországban igen alacsony a cerebrovaszkuláris halálozás, annak ellenére, hogy a táplálékkal igen sok tejtermékből származó zsiradékot vesznek magukhoz az emberek. Ez a „francia paradoxon” indította el a behatóbb etiológiai vizsgálatokat. Úgy tűnik, hogy a jelenség mögött a borban, illetve elsősorban a vörösborban található hatóanyagok állnak. Az alkohol emeli a HDL koleszterinszintet, és a vörösbor képes megelőzni az LDL oxidációját, mely fontos lépése az érelmeszesedés kialakulásának. Ugyanakkor etiológiai vizsgálatok az alkoholt az emlődaganat rizikótényezõjének találták. Egy 1998-ban végzett vizsgálat a mérsékelt borfogyasztást kapcsolatba hozta a korhoz kötött maculadegenerációval is. A legelőnyösebbnek tűnik az egészségünk szempontjából az alkoholmentes vörösbor fogyasztása, amely megnöveli a plazma teljes antioxidáns kapacitását (Serafini és mtsai.). Sőt úgy tűnik, hogy a szőlőlé is hatékonyan gátolja az LDL oxidációját. A hatásért felelős anyagok a resveratrol és a fitoalexin (Creasy és Coffee). A resveratrolnak ösztrogén hatása van (Gehm et al.), így ezzel magyarázható a kardiovaszkuláris megbetegedéseket csökkentő hatása, és in vivo a karcinogenezist is gátolja. A fitoalexin a tumorsejtkultúrában gátolja a sejttranszformációt és a sejtproliferációt, valamint apoptózist indukál (Jang et al.).

ÁLLATI EREDETŰ FUNKCIONÁLIS ÉLELMISZEREK

 
Bár az egészséges táplálkozás alapja a növényi eredetű táplálékokban gazdag étrend, számos állati eredetű táplálékból is izolálhatók olyan anyagok, melyek az egészségünk megőrzésében szerepet játszhatnak.

hal
Az omega-3 zsírsav, mely az esszenciális zsírsavak közé tartozik, igen nagy mennyiségben található a halak olajában. A jelenlegi nyugati típusú táplálkozás omega-3 típusú zsírsavban szegény, a bevitel növelésére kell törekedni.
Miért fontos számunkra e zsírsav bevitele?
Csökkenti a kardiovaszkuláris betegségek előfordulását. Ezzel kapcsolatban az első vizsgálatot 1972-ben végezték el. Ez a vizsgálat az eszkimók között tapasztalt alacsony kardiovaszkuláris morbiditás okát kutatta, hiszen a táplálék rendkívül magas zsírtartalma miatt ebben a népcsoportban éppen ellenkezõleg, a szív- és érrendszeri betegségek magas incidenciáját várták. A vizsgálat során az omega-3 zsírsavbevitel a triglicerid szintet 25-30%-kal csökkentette, miközben az LDL szintet emelte.
Kardiovaszkuláris megbetegedésekben a heti rendszerességgel fogyasztott hal védő szerepét bizonyították a vizsgálatok.

tejtermékek
A tejtermékek az egyik leggazdagabb kalciumforrások. A kalcium megfelelő bevitele elengedhetetlen az osteoporosis és valószínûleg a kolonkarcinóma megelõzésében. A kalciumon túl a kutatás egyre inkább a fermentált tejtermékekben található probiotikumok felé fordult.
Az emberi bélcsatornából több mint 400 baktériumfajt izoláltak, melyek két nagy csoportba sorolhatók:
• a szervezet számára hasznosak (pl. Bifidobaktériumok, Lactobacillusok)
• a szervezet számára károsak (pl. Enterobaktériumok, Clostridiumok)
A szervezet számára hasznos baktériumok nemcsak a táplálék lebontásában vesznek részt, hanem számos egyéb fontos hatást is kifejtenek. A probiotikumok antikarcinogén, koleszterinszint-csökkentő és patogén bélflórát csökkentő hatással is bírnak.
A daganatok közül a probiotikumok leginkább a kolonkarcinóma előfordulási gyakoriságát csökkentik. A tejsavbaktériumok megváltoztatják a székletben található enzimek aktivitását (pl. azoreduktáz, nitroreduktáz), amelyekről úgy gondoljuk, hogy szerepet játszanak a kolonkarcinóma kialakulásában. Számos tanulmány mutatott ki fordított arányosságot a fermentált tejtermékek fogyasztása és az emlődaganat előfordulása között is.
A probiotikumok ráadásul igen hasznos táplálékot jelentenek a belekben található egészséges mikroflóra számára.

Nagyon fontos, hogy a táplálkozásunk során semmiből ne fogyasszunk túl sokat. Számos fitokemikáliáról bebizonyosodott, hogy állatokban extrém nagy adagokban elősegíthetik daganatok kialakulását. Ma is érvényes Paracelsus megállapítása: „Minden anyag lehet méreg is... a megfelelő dózis különíti el a mérget az orvosságtól.”

Nincsenek „jó” és „rossz” ételek, csak jó és rossz diéta létezik. A táplálkozási ajánlások alapján az elfogyasztott tápláléknak főként növényi alapúnak kell lennie, magas rosttartalommal, alacsony állati eredetű zsiradékkal. Az egészséges táplálkozás, mellyel az összes daganatos megbetegedések 30%-át lehetne megelőzni, csupán egy része az egészséges életmódnak. Nem szabad elfeledkezni az egyéb igen fontos életmódbeli tényezőkről sem, mint a megfelelő fizikai aktivitás, a stresszkezelés és a káros szenvedélyektől való mentesség, hiszen a megfelelő összetételű táplálék csak a többi életmódbeli tényező jelenléte esetén tudja kifejteni teljes hatását.

A cikk írója Dr. Jónás Eszter homeopata szakorvos, a Magyar Homeopata Orvosi Egyesület alelnöke

www.cellula.hu

www.hajlabor.hu

Felhasznált rodalom
1. Albertazzi, P., Pansini, F., Bonaccorsi, G., Zanotti, L., Forini, E., De Aloysio, D.: The effect of dietary soy supplementation on hot flushes. Obstet. Gynecol., 91.: 6-11., 1998.
2. Anderson, J. J. B., Garner, S. C.: The effects of phytoestrogens on bone. Nutr. Res., 17.: 1617–1632., 1997.
3. dr. Babulka, P.: A fokhagyma. Komplementer Medicina, 1.: 22–23., 1998.
4. Bowlin, S. J., Leske, M., C., Varma, A., Nasca, P., Weinstein, A., Caplan L.: Brest cancer risk and alcohol consumption: Result from a large case-control study. Intl. J. Epidemiol., 26.: 915–923., 1997.
5. Clydale, F. M.: A proposal for the establishment of scientific criteria for health claims for functional foods. Nutr. Rev., 55.: 413–422., 1997.
6. DHHS/FDA. Food labeling: Health claims, oats and coronary heart disease. Dept. Health and Human Services/Food and Drug Administration, Fed. Reg., 62.: 3584–3601., 1997.
7. Daviglus, M. L., Stamler, J., Orencia, A. J., Dyer, A. R., Liu, K., Greenland, P., Walsh, M., Morris, D., Shekelle, R. B.: Fish consumption and the 30-year risk of fatal myocardial infarction. New England., J. Med., 336.: 1046–1053., 1997.
8. Dreosti, I. E., Wargovich, M. J., Yang, C. S.: Inhibition of carcinogenesis by tea: The evidence from experimental studies. Crit. Rev. Food Sci. Nutr., 37.: 761–770., 1997.
9. Hasler, C. M.: Functional Foods: Their role in disease prevention and health promotion. Scientific Status Summary, 11., 1998.
10. Isaacsohn, J. L., Moser, M., Stein, E. A., Dudley, K., Davey, J. A., Liskov, E., Black, H. R.: Garlic powder and plasma lipids and lipoproteins: A multicenter randomized placebo-controlled trial. Arch. Int. Med., 158.: 1189-1194., 1998.
11. Li, Y., Elie, M., Blaner, W. S., Brandt-Rauf, P., Ford, J.: Lycopene, smoking and lung cancer. Assoc. Cancer Res., 38.: 113., 1997.
12. Nagourney, R. A.: Garlic: Medicinal food or nutricious medicine? J. Medicinal Food, 1.: 13-28., 1998.
13. Potter, S. M.: Soy protein and cardiovascular disease. The impact of bioactive components in soy. Nutr. Rev., 56.: 231-235., 1998. 

Nyári esték kedvenc időtöltése: piknik és kerti sütögetés - egészségesen

A nyári összejövetelek kiváló lehetőséget biztosítanak a friss és egészséges élelmiszerek fogyasztására – hívja fel rá a figyelmet egy szakértő.

„A piknik és a kerti sütögetés tökéletes alkalom a májustól szeptemberig kapható fantasztikus gyümölcsök és zöldségek bevitelére” – fogalmazott Katherine Farrell Harris, az amerikai Integrated Nutrition for AdvantageCare Physicians táplálkozástudományi szervezet elnöke.

„Mindig azt mondom a betegeimnek, hogy a friss levegőn ugyancsak friss, természetben megtalálható élelmiszereket érdemes választani a feldolgozottak helyett. Például zöldségeket, gyümölcsöket, magvakat, csonthéjasokat, hüvelyeseket és vizet” – magyarázta a szakértő. 

Kültéri összejövetel esetén érdemes tehát a feldolgozott élelmiszereket félretéve friss, szezonális összetevőkből elkészíteni a kiegyensúlyozott menüt, amiben zöldség, gyümölcs is helyett kap az olyan egészséges nyalánkságok mellett, mint a hummusz és társai. 

A hüvelyesek – például a bab, a borsó és a lencse – elsőrangúak salátaként és köret formában is. Rostban és vitaminban gazdagok, ennélfogva sokkal egészségesebbek, mint a szénhidráttal telezsúfolt sült babételek, valamint a majonéz alapú burgonyasaláta. 

Farrell Harris egészséges olajok és ecetek felhasználását is javasolja a saláták ízesítéséhez. Az olívaolajat célszerű valamilyen ecettel vagy citromlével vegyíteni, esetleg megkóstolni a rizsecet és a szezámolaj keverékét. 

Rágcsálnivaló gyanánt a sózatlan mogyoró, az olívabogyó, a hummusz, az avokádókrém és az aprított zöldség kézenfekvő választás. 

Kerti sütögetés esetén pedig sovány húsok beszerzésével eleve csökkenthető a bevitt zsír mennyisége. Amennyiben mégis zsírosat választunk, érdemes levágni róla az adott részt, mivel a lecsöpögő zsír a forró szénnel érintkezve rákkeltő anyagokat tartalmazó füstöt idéz elő. Megfontolandó a zöldségek és a gyümölcsök grillezése is az új ízek kedvéért – nyilatkozta a szakértő.

Forrás:

http://medipress.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=32986&Itemid=31