Köztudott, hogy a környezetünkben előforduló
méreganyagok meddőséget okozhatnak. Szintén ismert tény, hogy bizonyos
nehézfémek, mint például a higany, valamint egyes ásványi anyagok hatással
vannak a termékenységre és a reprodukcióra.
Dickerson tanulmányában termékenységi gondokkal küzdő
és mesterséges megtermékenyítésben részt vevő nők hajszövetének higany, cink és
szelén koncentrációját vizsgálta. A hajszövetből kimutatott higany negatív
korrelációban áll a petesejt számmal és a petefészek stimuláció után a tüszők
számával, a hajban talált cink és szelén viszont pozitív kölcsönhatásban van ezen
adatokkal. A kísérlet során az adatok egyértelműen kimutatták, hogy a higany negatívan,
a cink és a szelén pedig pozitívan befolyásolja a petefészek mesterséges
megtermékenyítés során alkalmazott gonadotropin hormonra történő reakcióját. A
kutatók arra is rávilágítottak, hogy a cink és a szelén fontos szerepet
játszhat a megtermékenyülésben, és ezek az ásványi anyagok a környezeti hatások
és a táplálkozási szokások tükrei. A tanulmány kimutatta, hogy a hajszövet
analízis az endokrin rendszert hosszútávon károsító anyagoknak való kitettség valamint
a tápláltsági állapot reproduktív eredményekre való hatásának tökéletes
vizsgálata.
A tápanyagok szintje nagyon fontos a termékenység
szempontjából, és számos más tényezőt is magában foglal a tanulmányban
említetteken kívül. Például nem csak a cink- és a szelén szint, hanem az
anyagcsere típus, a pajzsmirigy állapota, a hormonális állapot, valamint más ásványok,
nyomelemek és nehézfémek, mint a mangán, a réz és a cink kapcsolata, a vas, a magnézium,
az ólom és a kadmium szintjeinek ismerete is elengedhetetlen. A terhesség
alatti komplikációkra is utalhatnak ezen anyagok szintjei, például terhességi
eklampsziára, terhességi cukorbetegségre és a terhesség utáni depresszióra. A hajszövet analízissel történő ásványianyag- és toxin
szintek meghatározása nagyon értékes vizsgálat a teherbeesési nehézségekkel
küzdő nőknek a terhesség előtt, alatt és után is.
Forrás: Endocrine Disruptor and Nutritional Effects of
Heavy Metals in Ovarian Hyperstimullation. Dickerson, EH, et al. J. Assist
Reprod. Genet. 12, 2011.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése